A jóga 8 lépcsőfokának első két lépcsője, Jama-k és Nijama-k, elhanyagolt témák gerincjóga vagy akár hatha jóga órákon is. Filozófiai, életviteli tanácsok a jobb életminőségért. Szubjektív, személyes értelmezés amely a hétköznapi életben is gyakorlatiasan kivitelezhető, nem elszállt ezoterikus érzelmi manipuláción alapuló üres “álbölcsességek”, hanem a mindennapi életünkbe beilleszthető mentalistás, attitűd.

1. Jama – Erkölcsi parancsolatok, illetve viselkedési elvek (melyek a helyes megkülönböztetésen alapulnak)

Erőszakmentesség (ahimszá)

Nem csak a “húsról” való “lemondást” jelenti. Ne ártsunk szavainkkal, viselkedésünkkel, gondolkodásunkkal másoknak sem önmagunknak és még a kisugárzásunkkal is szeretetet adjunk a negítivitás helyett.

Ne akarjunk erőszakosan jót egy másik embernek. Tartsuk tiszteletben a szabad akaratát, személyes életterét, gondolatait, még ha nem is tudunk azonosulni a másikkal, szeretettel fogaduk el, hogy mások vagyunk, mindenkinek más az életútja. Ismerjük fel, hogy nem biztos, hogy ami nekem jó az másoknak is az lesz. Nagyon udvarias ahogy az angolok kérdezik, hogy segíthetek-e, nem ráugrani és “megerőszakolni”, akár szavakkal, akár puszta jó szándékból kiigazítani a ruháját, stb… Ne döntsünk gondolatban a másik sorsáról, “ezzel ez lesz”, ez fog történni veled ha nem azt csinálja amit mondanak neki, (el fogsz esni, meg fogsz fázni, meg fogsz bukni, ki fognak rúgni, stb.) maradjunk ítéletmentesek, önmagunkkal is.

Igazságosság (szatja)

Mindenki ismeri az érzést amikor igazságtalanul bánnak vele, megkülönböztetik, alábecsülik, kibeszélik, ugyanazért a dologért mást az egekig magasztalnak, mást viszont lehordanak, már csak azért is próbálj meg ezzel sem ártani. Mutass példát a viselkedéseddel, hogy egyenes gerinccel járhass bűntudattól mentesen, tiszta szívvel, őszintén. Tiszteld a másikat annyira, hogy nem ítélkezel felette igazságtalanul, nem állítasz róla valótlant, kerülöd a negatív kinyilatkoztatást, kibeszélést, a jelenléte nélkül főleg, nem veszed el tőle ami őt illeti, korrektül, egyenlően bánsz mindenkivel. Irigykedés helyett átgondolod mennyi munka van mögötte mire sikert ért el. Mivel nincs abszolút igazság, így az elfogadás a szeretetteljes nézőpont.

Tartózkodás a lopástól (asztéja)

Nem azért tartsd ezt meg, mert valami így tartja, hogy ez a jó, hanem mert tiszteled a másikat, nem akarsz neki ártani. Szellemi értékekre is vonatkozik. Légy elégedett az életeddel, saját erődből próbáld elérni,  sokkal felemelőbb létrehozni valamit, mint egyszerűen elvenni mások gondolatait, anyagi dolgait, attól aki megküzdött érte. Azzal is érdemes megtisztelni a másik felet, hogy nem raboljuk az idejét, nem kényszerítünk ki több törődést, mint amit szívesen adna nekünk vagy ami tőle telik. Magunktól se vegyünk el értékes pillanatokat azzal, hogy “értelmetlen” dolgokkal foglalkozunk, amik nem visznek előre se érzelmileg szellemileg se anyagilag.

Önmegtartóztatás (brahmacsarja)

Nem csak szexuális önmegtartóztatás, bár szerintem nem a teljes önmegtartóztatás a lényeg, hanem a mértékletesség. Étkezéskor, vásárláskor, annyit fogyasszunk, vásároljunk amennyire szükségünk van, ajándékba is inkább hasznos dolgokat adjunk.

Szükség van érzelmeink, gondolataink fegyelmezésére,, lecsendesítésére is, melyet folyamatosan fejlesztünk, jó esetben, hogy ne legyünk kiszolgáltatva érzelmeinknek, gondolatainknak, inkább azok szolgálják a fejlődésünk. Legyünk türelmesek, ne engedjünk a negatív gondolatoknak, amik korlátoznak, ártunk magunknak.

Önfegyelemként is lehet értelmezni, hogy ne halogassuk a dolgainkat, mert azzal is magunknak ártunk, viszont azzal is ha állandóan futkosunk, van akinek ahhoz kell önmegtartóztatás, hogy megtanuljon pihenni, a rohanó életmód mellett.

Tartózkodás a felhalmozástól, birtoklástól (aparigraha)

Manapság elég nehéz ezt teljes mértékben gyakorolni, nem barlangban élő jógik vagyunk akik bogyókon, forrásvízen és napfényen élnek, de szép is lenne… :). Inkább arra érdemes figyelni mire használjuk a forrásunkat, idő, energia pénz többletünket. Annyiról lenne szó, hogy ne függjünk az eszközeinktől, tárgyainktól. Belül keressük a biztonságot az anyagiak vagy egy másik személy birtoklási vágya, másokon uralkodás helyett. Feleslegesen ne vegyük meg a 10. táskát vagy akármit. Mit akarunk pótolni a tárgyainkkal, mit tesz hozzá az életemhez ha megveszem, mit adok hozzá a másik életéhez ha adom. Mire van igazán szükségem, mi az ami érték, és ami felesleges kacat lesz amit kidobunk és csak hulladékot “termelünk/veszünk”. Mindenből hulladék lesz előbb utóbb amit megveszünk.

 

2. Nijama – Az öntisztulás szabályai, illetve elvei

(Külső és belső) Tisztaság (saucsa)

Benső tisztaság tiszta szándékot is jelent, tisztán tudjuk mit akarunk elérni, milyen irányba menjünk. Mentális és érzelmi tisztaság szükséges az élet forgatagában, hogy ne sodorjanak el a dolgok.

Rend a lelke mindennek, tartsuk rendben, tisztán a dolgainkat, egy koszos padlón még jógázni sem lehet. Jobban érzi mindenki magát egy tiszta szobában és ha megtalálja a papucsát, lakáskulcsát és minden egyebet ami el szokott tűnni a lakásban, lelki nyugalomhoz vezet a tisztaság. Étkezéskor is minőségi ételeket válasszunk, minél feldolgozatlanabb, tisztább, éltetőbb formában. A nap folyamán tartsuk gondolatainkat, érzelmeinket szavainkat is tisztán, minden este szakítsunk rá 5-10 percet, hogy lefekvés előtt kitisztítsuk a napi dolgokat amelyektől fáradnak érezhetjük magunkat.

Megelégedettség, elfogadás (szantósa)

Megelégedettség alapvető a boldog élethez, hogy ne irigykedjünk, hogy képesek legyünk tovább alkotni, tanulni, haladni. Környezetünknek így tudunk segíteni, ugye mennyivel szívesebben vagyunk elégedett emberek társaságában,mint olyanokkal akik állandóan morognak? 🙂 Családunk, barátaink, ismerősi körünk érdekében is érdemes gyakorolni ezt a hozzáállást, hiszen nem szeretnénk ha ők is rosszkedvűek legyenek miattunk.

Önmagunkkal is legyünk elégedettek, felszabadítjuk vele a lelkünket, és ha valamit mégiscsak meg szeretnénk változtatni akkor ne féljünk aszerint cselekedni, hogy még elégedettebbek és felszabadultabbak lehessünk.

Fogadjuk el a jelenlegi helyzetet, békéljünk meg a múlttal és ne aggódjunk a jövő miatt. Csak aktív cselekvéssel változtathatunk, nem panaszkodással.

Önfegyelem (tapasz)

Erről az önmegtartóztatásnál is írtam. Mikor is van szükség önfegyelemre? Ha olyasmit kell tennünk amit nem akarunk, vagy ha valaki szándéktól függetlenül olyat tesz, mond ami bántó. Ilyenkor a mögöttes tartalmon érdemes elgondolkodni, miért, és ezt fontos rendezni, ehhez van szükség mély önismeretre. “Biztos, hogy ő bántott, és nem te saját magadat?” Etka anyó

A szent iratok tanulmányozása (szvádhjája)

Nem pont éppen szent iratok, bár annak aki szeret tanulni ha igazán szereti a könyveit, szentnek számít, akkor is ha nem vallásos témájúak :). Folyamatos fejlődés, tanulás legyen egyfajta célunk, hogy tartunk valahová az életben. Tudást meg kell becsülni, mert érték, nagyszerű eszköz, hogy segíthessünk másoknak és azt is becsüljük meg akiknek van tudása (azt még jobban aki nem félti átadni)! Nem maga a tudás, tanulás a lényeg, hanem az azt adó lelki érték, kitartás, szorgalom, mentális fejlődés vagy legalább nem leépülés…

Az Isten iránti odaadás (Ísvara-pranidhána)

Naturalista nézeteket vallok, természet, az élet előtt borulok le, az intelligens energia előtt, ami irányítja az evolúciót, ami meggyógyítja a sebeket, “létrehozta” a világot, ami segít egy kisbabának kifejlődnie 9 hónap alatt, ami a testben tartja a lelket, ami emlékeztet rá, hogy minden egy és mind egyek vagyunk, emberek, fák, állatok és az elemek, a Nap és a Hold fényével….

“Földanya a Sámán számára szent. Tudja, hogy épp olyan élő, mint ö maga. A sámánok tudták, hogy a természet a maga törvényei által intelligens, tudatos, és képes regenerálódni. A sámánok célja mindig az volt, hogy harmóniában éljenek a természettel, és ezt a harmóniát megteremtsék másokban is.”

Egy jógi/jógini is hasonlóan áll ehhez… Itt olvashatsz a sámánizmusról.

“Az istenhitemnek egyik legerősebb oszlopa és támasza az a csodálatom, hogy a világ, az élő természet milyen csodálatos berendezkedésű, milyen hajszálpontosan illeszkednek össze a legkülönbözőbb állatok, növények, tehát minden élőlény, akár a vízben, akár barlangok mélyén, akár a magas hegyeken, akár az Északi-sark közelében élnek is (…). Ez a csodálatos harmónia és szépség, amilyennek én a teremtett világot látom, énbennem azt a gondolatot ébreszti, hogy ez nyilvánvalóan nem jöhetett létre magától vagy véletlenül, hanem emögött egy teremtő gondolata, egy teremtő akarata kell legyen.”

Szentágothai János

Értékelés:

1 Csillag2 Csillag3 Csillag4 Csillag5 Csillag (Még nincs értékelés)
Loading...